I. ELNEVEZÉSE

 

1.§. (1) Az egyesület neve: Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége,

angolul: Hungarian Medical Library Association

rövidített neve: MOKSZ

(2) Székhelye: 1088 Budapest Mikszáth tér 5.

(3) Működési területe: Magyarország

(4) Bélyegző köriratban. Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége, középen könyven ülő bagoly ábrázolása

 

II. CÉLJA

 

2.§. (1) A Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége (továbbiakban MOKSZ) az orvosi és/vagy egészségügyi gyűjtőkörű könyvtárak egyenlőségen alapuló önkéntesen létrehozott egyesülete. A MOKSZ az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

(2) A MOKSZ tevékenységi köre:

a) a tagkönyvtárak együttműködésének koordinálása,

b) a tagkönyvtárak állományalakításának megkönnyítése tanácsadás, központi állomány-nyilvántartás és fölöspéldány-elosztás révén,

c) a könyvtári állomány egységes nyilvántartása és feltárása,

d) szakmai és módszertani tanácsadás, tapasztalatcsere, rendezvények szervezése,

e) a legkorszerűbb könyvtári technológiák ismertetése és terjesztése,

f) a könyvtárosok továbbképzése,

g) a tagkönyvtárak marketingtevékenységének és kutatómunkájának kezdeményezése és összehangolása,

h) a fenntartók és a felügyeleti szerv szükség szerinti tájékoztatása,

i) a tagkönyvtárak könyvtárközi kölcsönzésének és kiadványcseréjének egyszerűsítése és ésszerűsítése,

j) kiadói tevékenységével az i) pontban leírtak elősegítése.

(3) A MOKSZ mint társadalmi szervezet jogi személy, mely közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártot nem támogat, illetőleg attól támogatást nem fogad el.

 

III. TAGSÁG

 

3.§. (1) A MOKSZ tagjai jogi személyek könyvtárai, mint testületi tagok lehetnek.

(2) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az alapítást követően a tagság létrejön, ha valamely könyvtár belépési szándékát – a MOKSZ Alapszabályának elfogadásával – jelzi és a belépési kérelmét az Országos Értekezlet elfogadja.

(3) A tagkönyvtárak területi és szakterületi szervezetekben tömörülhetnek.

(4) A tagság megszűnik:

a) kilépés,

b) az éves tagdíj nem fizetése,

c) a tagkönyvtár megszűnése esetén.

(5) A jelentkezés és a megszűnés az Elnökség hatáskörébe tartozik.

 

4.§. A tagkönyvtárak jogai

(1) A tagkönyvtár képviselőjének szavazati, választási és választhatósági joga van az Országos Értekezleten,

(2) munkatársait delegálhatja a MOKSZ rendezvényeire,

(3) javaslattételi és kezdeményezési joga van a MOKSZ működését érintő kérdésekben,

(4) tájékoztatást kap és kérhet a MOKSZ tevékenységéről,

(5) kedvezményesen részesülhet a MOKSZ kiadványaiból,

(6) tetszése szerint veheti igénybe a MOKSZ szolgáltatásait.

 

5.§. A tagkönyvtárak kötelességei:

(1) betartani a MOKSZ Alapszabályának előírásait,

(2) határidőre fizetni a tagdíjat.

 

6.§. (1) A MOKSZ tiszteletbeli tagjai természetes személyek is lehetnek. 

A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg a tagságra.

A MOKSZ pártoló tagja lehet bármely magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a MOKSZ Alapszabályának reá vonatkozó rendelkezéseit elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el és belépését az Országos értekezlet elfogadja. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A tagfelvételt elutasító határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet az Országos Értekezleten, szintén igénybe veheti a MOKSZ szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

(2) A tagság megszűnik

a) Kilépés

b) A tagdíj nem fizetése. 

A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag tagsági jogviszonya csak akkor szüntethető meg, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnök írásban – megfelelő póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a tagsági jogviszony megszüntetésére történő figyelmeztetéssel – igazolható módon felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. 

c) Halálozás esetén

(3) Egyébként értelemszerűen a 3.§.(2), 4§.(4,5,6), 5.§.(1,2) előírásai érvényesek.

 

IV. AZ ORSZÁGOS ÉRTKEZLET

 

7.§. A MOKSZ döntéshozó szerve a tagkönyvtárak képviselőiből álló Országos Értekezlet.

(1) Az Országos értekezletet az Elnökség hívja össze elsősorban a MOKSZ székhelyére

a) évente legalább egyszer,

b) amikor azt a tagkönyvtárak egyharmada – ok és cél megjelölésével – írásban kéri,

c) ha a Bíróság elrendeli.

Az Országos Értekezletet az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt igazolható módon írásban kiküldött meghívóval hívja össze. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak a telefax címére, illetőleg az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az Országos Értekezletre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Országos Értekezlet helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá az Országos Értekezlet határozatképtelensége esetére a megismételt Országos Értekezlet helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Országos Értekezlet az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. 

Az Országos Értekezletre szóló meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök 2 napon belül dönt. Az Elnök a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az Elnök a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy az Országos Értekezlet a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Egyébként pedig csak a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat az Országos Értekezleten.

Ha az Országos Értekezletet nem szabályszerűen hívták össze, az Országos Értekezletet akkor lehet megtartani, ha azon valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az Országos Értekezlet megtartásához.

(2) Az Országos Értekezleten szavazati joga van minden tagkönyvtár képviselőjének.

(3) Mindazon személyek (a tagkönyvtárak munkatársai, meghívottak, pártoló tagok), akik szavazati joggal nem rendelkeznek, az Országos Értekezleten tanácskozási joggal részt vehetnek.

Az Országos Értekezlet megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. Az Országos Értekezlet a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot. Az Országos Értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló    kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(4) Az Országos Értekezlet akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tagkönyvtár képviselteti magát. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) Ha az Országos Értekezlet nem határozatképes, azt az eredeti időpont után 15 nappal, de legkésőbb az eredeti időponttól számított 45 napon belüli időpontra össze kell hívni. Az ismételten összehívott Országos Értekezlet - a jelen Alapszabályban meghatározott kérdések kivételével - a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti meghívó erre figyelmeztetést tartalmaz.

(6) Az Országos Értekezlet a képviselők egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza meg határozatait, kivéve a tisztségviselők megválasztását, ami titkos szavazással történik. A jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges a MOKSZ Alapszabályának jóváhagyásához és módosításához. A MOKSZ céljának módosításához, valamint a MOKSZ megszűnéséről szóló Országos Értekezlet által hozott döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 

(7) Az Országos Értekezlet – az Elnökség előterjesztése alapján – maga határozza meg napirendjét. Hatáskörébe tartozik:

a) az Alapszabály jóváhagyása és módosítása,

b) a MOKSZ tisztségviselőknek a megválasztása,

c) a MOKSZ tevékenységi körének meghatározása a két Országos Értekezlet közötti időszakra,

d) a MOKSZ éves költségvetésének az elfogadása,

e) a tagdíj megállapítása,

f) az Elnökség, az ellenőrző bizottság beszámolójának elfogadása,

g) a MOKSZ feloszlásának vagy más egyesülettel való egyesülésének kimondása,

h) állásfoglalás, döntés olyan ügyekben, amiket a testületek megtárgyalandóknak ítélnek.

 

V. AZ ELNÖKSÉG 

 

8.§. (1) A MOKSZ ügyvezető szerve az Elnökség.

a) Az Elnökségnek hét, az Országos Értekezlet által megválasztott tagja van, köztük a MOKSZ elnöke.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. 

Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

b) Az Elnökség tisztségviselői: Az elnök és a két alelnök,

c) Az Elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza,

d) Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni.

e) Az Elnökség ülésein meghívott személyek is részt vehetnek.

(2) Az Elnökség feladatköre:

a) gondoskodik az Országos Értekezlet határozatainak végrehajtásáról,

b) előkészíti a MOKSZ működését leíró szabályzatokat,

c) elkészíti a MOKSZ tevékenységéről szóló éves beszámolót,

d) a MOKSZ működésének és gazdasági tevékenységének értékelése,

e) elbírálja az ellenőrző bizottság által hozott határozatokat,

f) megvitatja a tagkönyvtárak, a szervezetek, az ellenőrző bizottság által javasolt kérdéseket, szükség szerint intézkedik,

g) kapcsolatokat ápol más testületekkel.

(3) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

VI. AZ ELNÖK ÉS AZ ALELNÖKÖK 

 

9.§. (1) Az Elnökség munkáját a MOKSZ elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök helyettesíti.

a) Az elnök képviseli a MOKSZ-ot a más testületekkel fenntartott kapcsolatokban. Az elnök az egyes képviseleti feladatok ellátására az Elnökség bármely tagját – eseti jelleggel – meghatalmazhatja,

b) az elnök képviseleti jogkörében az Elnökség határozatai szerint köteles eljárni,

c) kéthavonta legalább egyszer összehívja az Elnökség ülését.

(2) Az egyik alelnök felel a MOKSZ adminisztratív tevékenységéért, ellenőrzi a MOKSZ gazdasági munkáját. A másik alelnök tartja a kapcsolatot a MOKSZ tagkönyvtáraival.

(3) Banki képviseletre az önálló képviseleti joggal rendelkező elnök jogosult.

 

VII. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

 

10.§. A MOKSZ Alapszabálya és dokumentumai szerinti működését az ellenőrző bizottság ellenőrzi.

(1) Az ellenőrző bizottság az Országos Értekezlet által megválasztott elnökből és két tagból áll. Tagjai sem családi, sem munkahelyi kapcsolatban nem állhatnak az Elnökség tagjaival.

Ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 

Nem lehet ellenőrző bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. 

Nem lehet ellenőrző bizottság tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. 

Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelőbizottsági tagja nem lehet. 

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelőbizottsági tag az, akit eltiltottak a felügyelőbizottsági tevékenységtől.

(2) Az ellenőrző bizottság egyetértésére van szükség a MOKSZ működését szabályozó dokumentumok jóváhagyásához.

(3) Az ellenőrző bizottság munkájáról évente köteles beszámolni az Országos Értekezletnek. 

(4) Az ellenőrző bizottság az általa feltárt hibákról azonnal köteles értesíteni az érintett tagkönyvtárat. Nem tejesítés esetén az ellenőrző bizottság felsőbb MOKSZ szervezethez fordulhat, végső esetben kezdeményezheti az Országos Értekezlet összehívását.

 

VIII. A TISZTSÉGVISELŐK MEGVÁLASZTÁSA

 

11.§. (1) A tisztségviselőket négy éves választási időszakra választja az Országos Értekezlet a MOKSZ tagkönyvtárainak képviselői közül.

(2) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

(3) A vezető tisztségviselőt közvetlenül az értekezlet, a többi tisztségviselőt a testület választja meg tagjai közül.

(4) Egy személy csupán egy tisztséget tölthet be.

 

12.§. (1) A tisztségviselőt az őt megválasztó testület hívhatja vissza.

(2) A megüresedett helyre a testület új tisztségviselőt hívhat.

 

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

13.§. A MOKSZ Alapszabálya az Országos Értekezlet jóváhagyásával lép hatályba.

 

14.§. A MOKSZ működésének egyéb dokumentumairól az Elnökség köteles gondoskodni.

 

A MOKSZ tagjainak nevét és székhelyét az Alapszabály 1. számú melléklete tartalmazza

 

A 2016. április 7-i Országos Értekezletén jóváhagyott módosításokkal egységes keretbe foglaltan.